Alice: Ez a történet akkor kezdődött,amikor kislány voltam,és egy árvaházban éltem...

Gondolkoztam.Vajon a többiek tudják-e egyáltalán,hogy ma van Karácsony? Megszoktam,mióta itt vagyok,szegényesek a Karácsonyok,de idén szinte el is marad nálunk...

Na igen,James és Judy az ikrek.

James: Jajj,Judy,olyan egy zsarnok vagy...

Judy: Ch...pont te mondod?!

 Veszekedtek,mint mindig...Margeret néni ma korán ágyba küldött minket,talán azt reméli,eszünkbe sem jut,hogy ma van Szenteste.És ekkor sírásra lettem figyelmes...

 Az új lány, Mary sírt keservesen...

Alice: Mary..Mary? Mi baj?

Mary: Hüpp...

Mary: Tudod,szipp,ez az első Karácsonyom a családom nélkül...annyira hiányoznak! Otthon Londonban,hüpp,olyan boldogok voltunk Karácsonykor...

Alice: Ó,Mary...

 Alice: Igen,idén itt,az Árvaházban szinte elmarad az ünnep..de a Karácsony a szeretetről szól! Amíg Margaret néni,te,az ikrek,a többiek és én itt van,addig nem kell félnie senkinek!

Mary: Köszönöm,Alice!

 Blair: Szegény gyerekek,vajonn tudják hogy ma van...?

Margaret: Tudják,Alice biztosan tudja,és Mary is. Szegénykének ez az első Karácsonya itt...

Margaret: De majd ha jobb idők jönnek,akkor lesz pénz is,és Karácsony is...

Blair: De a Karácsony a szeretetről szól,nem a többszázezer simoleonos ajándékokról...és a szeretet ingyen van!

 Blair: Sziasztok kislányok...

Alice: Blair! Kérdezhetek valamit?

Blair: Kérdezz...

Alice: Te...téged egyedül nevelt Margaret néni?

 Mary: És milyenek voltak a Karácsonyok kiskorodban?

Blair: Ó...igen félárva vagyok,apukám meghalt...nem voltak túl szép Karácsonyaim...szegények voltunk,mielőtt megnyitott az árvaház,és most sem könnyű...

Alice: Furcsa...idén mintha itt elmaradna a Karácsony...

Blair: Amíg mi itt vagyunk,és szeretjük egymást nem lesz semmi baj!

Mary: Alice is ezt mondta...

Alice: De kezdek elbizonytalanodni...

Blair: Mennem kell sajnos! Aludjatok jól!És ne féljetek! Minden rendben lesz!

/bocsánat a bakiért/

Blair: Szegények...félnek.

Margeret: Ohh...

Margaret: Jaj,kincsem! Mondtad nekik míg mi itt vagyunk,nem kell félniük?Többet ér az hogy békében,szeretetben van szegény Karácsony,mintha vitában több ezer simoleonos ajándékokkal dobáloznánk?

Blair: Igen,anyu!

 Alice: Nem tudtam aludni,a holdfénynél olvastam egy kicsit,hogy eltereljem a gondolataim...fel nem foghattam mért nincs Karácsony...oké,nincs pénz,meg minden...de nekünk már nem is jár az ünnep? És akkor meghallottam...és rohanni kezdtem!

Alice: Aztaaa! Ez nem lehet igaz! De nem álmodom...ébren vagyok! Óóóó...

 Judy: Hűűűű....mégis eljött a Jézuska?És ajándékok is vannak!

James: De vajon ki hozhatta??

Mary: Karácsony...szipp

 Blair: Tudjátok,ez a Karácsony varázsa!*kacsint*

                                    VÉGE

Remélem tetszett 2009-es Karácsonyi Sztorim!